Idén február első hetében harmadik alkalommal tartottunk ötnapos projekthetet a Piarista Iskolában. Az immár hagyományosnak tekinthető rendhagyó formájú tanulási héten nem tanítási órákat tartottunk, hanem a lényeg a projektben való tanulás volt. Ennek során a pedagógus nem a tudás forrásaként, hanem segítőként, támogató szerepben van jelen, a diákok saját érdeklődésük mentén közösen, néhány fős csoportokban dolgoznak az általuk választott témában.
A kilencedik, tizedik és tizenegyedik évfolyamról tizenöt diákunk vett részt az általunk meghirdetett " Az érzékelés fizikája és fiziológiája" projektben. A projekthét kezdete előtt egy kétórás alkalmon megismerkedtek a projekthét tudnivalóival, megalakultak a csoportok, és választottak a látás, egyensúlyérzékelés, bőrérzékelés, ízérzékelés és szaglás témák közül. Így hétfőn már úgy érkeztek, hogy nagyjából tudták, milyen irányba szeretnének elindulni. Munkájukról a négy nap során csoportonként projektnaplót vezettek.
Kutatásaik során önmagukon is kísérleteztek, többek között a biológiaszertár érzékelési kísérleti eszközöket tartalmazó bőröndje segítségével.
A látást kutató csapat tagjai vizsgálták az agy szerepét is a látás folyamatában, kipróbálták az irányfordító prizmás szemüveget, különböző optikai csalódásokkal foglalkoztak, fiziológiai és kognitív illúziókat próbáltak ki, taumatrópot készítettek.
A bőrérzékelést kutatva a csoport a hideg és melegérzékelő pontokat, a különböző testtájakon a nyomásérzékelő pontok sűrűségét vizsgálta; ez utóbbi szemléltetésére megterveztek és 3D nyomtatóval kinyomtattak egy fejmodellt is.
Az egyensúlyérzékeléssel foglalkozó csapat Bárány Róbert Nobel-díjas tudósunk által felfedezett és vizsgált kalorikus reakció kapcsán különböző egyensúllyal összefüggő reflexeket is vizsgált.
A szaglást vizsgálók pedig különböző illóolajokat, fűszereket, teákat szagolgatva próbálták megállapítani, mivel is állnak szemben. Több kísérleti alanyon is végeztek szaglás-tesztet, amiből statisztikát készítve érdekes következtetéseket vontak le.
Szerdán már elkezdték a prezentáció összeállítását, elvégeztek még néhány kísérletet a korábbiak pontosítására, kiértékelték a mérési eredményeket és ezek segítségével megfogalmazták, mit tapasztaltak.
Csütörtökön a prezentáción dolgoztak, megfogalmazták a kísérőszöveget, mi mindent csináltak a négy napban, milyen kérdéseket fogalmaztak meg, milyen várakozásaik voltak, hogy alakult ki a kísérletek, feladatok sora, milyen nehézségekbe, problémákba ütköztek, és ezekből milyen újabb kérdések és megoldások születtek. Végül reflektálva a négy napra értékelték önmagukat és társaikat, megfogalmazták, mi mindenben fejlődtek a négy nap során, és befejezték a projektnaplót is.
Pénteken pedig bemutatták prezentációjukat diáktársaiknak, és meghallgatták a többiek beszámolóit is.
A hét során a "tudományos munka végzése" mellett legalább olyan fontos volt a többi elem: az együttműködés a csoport többi tagjával a közös célért, az irányítói szerep kipróbálása, az ötletek elfogadtatása, elfáradás esetén a munka továbblendítése, az igényes prezentáció elkészítése, az előadás szövegének megfogalmazása, és a projekt nagyközönségnek való bemutatása.
Kiss Ildikó és Mikulásné Ferencz Zsuzsanna
