A hosszútávú mobilitás keretében ebben a tanévben Csóka Luca Eszter 10.a és Jakab Viktória 10.c osztályos diákjaink két hónapot töltöttek a spanyolországi Tafalla piarista iskolájában.  Az első héten részt vettek a mentális egészség témakörében zajló projekthéten. Az ott töltött idő alatt megismerkedtek a spanyol iskolarendszerrel, megtapasztalhatták, mit jelent a spontaneitás, hogyan kell váratlan helyzeteket megoldani szüleik támogató jelenléte nélkül és hogy mit jelent külföldiként bekapcsolódni egy család mindennapi életébe.

Januárban érkeznek fogadó diákjaik, akik ugyancsak két hónapra fognak csatlakozni  iskolánk életéhez. Az alábbiakban a lányok rövid beszámolója olvasható.

Előző tanévben, amikor az előadást tartották a hosszútávú mobilitásról, már tudtam, hogy jelentkezni szeretnék. Szerettem volna kilépni a komfortzónámból és ez tökéletes lehetőségnek tűnt. Nagyon örültem, amikor megtudtam, hogy mehetek, ráadásul egy nagyon jó barátnőmmel. A következő pár hónapban az utazásra készültem, megkezdtem a spanyol tanulást, Lucával ppt-t is készítettünk Magyarországról, amit előadtunk a spanyol diákoknak. A kint töltött 2 hónapom alatt betekintést nyerhettem az ottani életbe. Megismerhettem a spanyol szokásokat, nyelvet, az embereket és természetesen rengeteg tipikus spanyol ételt kipróbáltam. A fogadócsaládom tárt karokkal várt és segítőkész volt mindenben, a nyelvi különbségek ellenére is jókat tudtunk beszélgetni. Az iskolában is kedvesen fogadtak és látszott rajtuk, hogy szeretnének minket megismerni. Sikerült is egy nagyon jó baráti társaságba bekerülnünk. Az iskolarendszerük eléggé más, egy nap 6 darab 55 perces órájuk van egyetlen fél órás szünettel a harmadik óra után. Ehhez egy kis idő után hozzá lehetett szokni, az azonban továbbra is nagyon fura volt számomra, hogy a tanárokat a keresztnevükön szólítsam.  Amit még nehézségnek mondanék, az a tanórákon az anyag megértése, ahol sajnos a tanárok nem tudtak olyan jól angolul, ezért az egész óra spanyolul volt megtartva, de ezt is meg tudtuk oldani. 

Szerencsére sok helyre eljutottam, például Madridba elmentünk focimeccset nézni, a francia határ mellett kirándultunk és Pamplonában is többször voltunk. Rengeteg fesztiváljuk van és egy páron én is részt vehettem, és megtudtam, hogy a spanyolok nagyon komolyan veszik a bulizást. Mindenki elég spontán, ami nekem elég szokatlan volt, de legalább megtanultam feltalálni magamat különböző helyzetekben. Összeségében szerintem ez életem egyik legmeghatározóbb élménye, és remélem, hogy még lesz lehetőségem visszamenni. Köszönöm a lehetőséget.

Jakab Viktória 2028c

Nyáron még nem is sejtettem, hogy  2025 végén az Erasmus programmal 2 hónapot Spanyolországban fogok tölteni. Mikor beszélgettem az előző években részt vevő diákokkal, mindig pozitív és szép emlékeket idéztek fel a kint töltött időről.  Nyáron, amikor megkaptam az emailt, el sem hittem, hogy kiválasztottak, ráadásul a másik szerencsés diák egy nagyon jó barátom. 

Az iskolában mindenki nyitott és közvetlen volt, ami nagyon sokat segített a beilleszkedésben. Ami számomra meglepő volt, hogy a tanárokat a keresztnevükön szólítják a diákok, és ha már a neveknél járunk, a gyerekek mind a két szülő vezetéknevét öröklik és a többi felmenőjükét is. Az iskolában mindennap összesen 6 órán vesznek részt a diákok, és csak egy  fél órás szünet van a 3. óra után, minden óra 55 perces. Emiatt az időbeosztás miatt eleinte kicsit nehéz volt megszokni az új órarendet. 

Egy spanyol család hétköznapi életébe és mindennapjaiba betekintést nyerhettem, sok különleges helyi ételt kóstolhattam és nem utolsó sorban megismerkedtem a várossal is.  A kint töltött idő alatt nagyon sok helyen jártam, San Sebastianban a tengerparton sétáltam, Madridban focimeccset néztem, ráadásul Pamplonában többször is jártunk, a decemberi szünetben pedig Valenciába és Cambrilsba is ellátogattunk. Az első héten egy bikafuttatást is volt szerencsém élőben végignézni.  

A baráti körök péntekenként és szombatonként este találkoznak a városban és nem meglepő, ha hajnalban érnek haza, akár a fiatalabbak is. Az sem ritka, hogy az igazgató és a tanárok a szülői körrel péntek este beülnek egy bárba. Nagyon szerencsés helyzetben voltam, mivel saját sportomat, a búvárúszást is tudtam folytatni ez idő alatt. A spanyol nyelvvel is megismerkedhettünk, nyelvórákon vettünk részt, és egyszerűbb beszélgetéseket folytattunk spanyol nyelven. Nagyon szerencsésnek érzem magam, hogy  lehetőségem nyílt egy másik országgal ilyen módon megismerkedni!  Egyszer még biztosan visszamegyek, hiszen az ott töltött idő nagyon meghatározó volt számomra! Rengeteg élmény, új barátok, sok kaland…Köszönöm!

Csóka Luca Eszter 2028a