Hétről-hétre, sőt, nap mint nap nagyon sokat készültünk a húsvétra lelkileg a nagyböjti időszakban. Nagyböjti füzetet is vezettek a gyerekek.
Görbe atya a nagyhét kezdetén körbevezette a gyerekeket a templomban a keresztút stációin és a "gyerekek nyelvén" mesélt a kicsiknek hitünk alapjairól.
Persze a húsvéti hagyományok sem maradhattak el. A locsolkodás nem mai hagyomány, hiszen már régen is előszeretettel járták a fiúk a lányok által lakott házakat. Vidéken régen főleg vödrös-szódás verzióban volt népszerű, manapság inkább valamilyen illatos és kevésbé illatos kölnivel járják az apák és a fiúk, valamint a barátok a házakat. A szokás alapja a vízhez kapcsolt, tisztító, termékenységet hozó ősi erő.
A csodaszép tavaszi időben pedig remek lehetőség volt a kincskereső játékra, vagyis a tojás- és nyuszikeresésre. Mivel ez német hagyomány, idegennyelvi lubickoló foglalkozással is egybekötöttük. Igazán vidám hangulatban telt az utolsó tanítási nap.
